FRT 2014 február: H/5 harmadik hely, hazafelé lerobbantunk [videó]

Nos, eltelt ismét egy hónap. Ebbe a szünetbe még a megszokott, hóval kísért tél is belefért, nagyjából mindenhol. Mindenesetre a februári fordulóra újra száraz útviszonyok mellett került sor. Sőt, még a láthatósági viszonyok is jók voltak, mindössze az erős szél miatt tűnt úgy, hogy hideg van.

Ezúttal egy nagyon gyors, kevés kanyarral tarkított pályát jelöltek ki a rendezők. Ez az elmúlt két fordulóban látott sportautóknak jött volna jól, de azok most nem voltak Lacházán. Helyette viszont a GFS Motorsport jóvoltából jött két bérbe adott Lotus Elise. Az egyik meg is nyerte a futamot. Mellettük még, ami említést érdemel, egy E92-es szériájú BMW M3, és egy Honda NSX. El kell mondjam, két autó láttán koppan az állam az éppen aktuális talajon: az első generációs Nissan Skyline GT-R és az NSX. Ráadásul a piros japán szörny az Igorhoz nagyon közel talált helyet, úgyhogy a folyamatos bámulást nem úszta meg részemről. Ja és megint volt rengeteg Evo. Éppen fotóztam a parkolóban a versenyautókat, mikor meghallottam, hogy valahonnan túráztatás hallatszik. Akkor derült ki, hogy az Evók alapjárati elektronikája tartja így életben a motort. Még akkor is, ha nem ül benn senki.


Dénes ezúttal hozott egy másik fényképezőgépet, mivel az elmúlt két alkalommal a mozgó autókról lőtt képeim meglehetősen életlenek voltak. A profibb technikával jobban sikerültek a képek is, főleg, miután rájöttem, hogyan lehet átváltani a klasszikus, lyukon bekukucskálós célzásra a fényérzékeny és apró LCD-kijelzőről.

Mikor lementek a tesztkörök, akkor jött egy alapvetően szomorú, de számunkra jó esemény. Barabás papa Ladája elégette a hengerfejtömítést, a bal első sárvédőn kívül-belül látszott a rozsdás hűtővíz nyoma. Így már csak jól kellett menni, hogy behozzuk a 7 pont lemaradást hozzá képest.

Az első körben igyekeztem minden Ladát mozgás közben fotózni, így pont lemaradtam arról, hogy meg kellett húzni az Igor diffijét. Csöpögött belőle az olaj, a tócsára a mellettünk lévő suzukis sporttárs hívta fel Dénesék figyelmét. A második körben motorháztető nélkül mentünk, de nem hozott sokat az időn, sőt. A harmadik körre visszakerült a tető.

Elég folyamatos időket ment a Poór-Holczer páros, a három kör ideje között mindössze 3 tizedmásodperc volt az eltérés. A legjobb 2:41.3, a legrosszabb 2:41.6 vége volt. Eredményhirdetés előtt már szinte elkönyveltük a negyedik helyet, mindössze pár tizeddel lemaradva a Berényi csapat H/5-ös idejétől. Végül viszont pont, hogy mi voltunk előrébb majdnem fél másodperccel. Szóval szereztünk egy harmadik helyet, ezzel megelőzve Barabás papát az utolsó forduló előtt.

A végeredmény kihirdetése előtt sietve távozott Holczi, szalagavatóra igyekezett. Úgyhogy a dobogón én állhattam Dénes mellett, mit mondjak, jólesett a dolog. Gratuláltunk a többieknek, aztán hazaindultunk.

Már az M0-körgyűrűn haladtunk, mikor hirtelen elment mindennemű világítás. Nem volt töltés, kicsit pánikoltunk. Szerencsénk volt, hogy 1 kilométerrel az alacskai pihenő előtt történt az eset, szóval oda még be tudtunk gurulni. Valószínűleg az volt az eset hátterében, hogy a pályán nem érte volna meg négyesbe váltani, ezért hármasban, extra magas fordulaton pörgött az Igor motorja két féktáv között.

Egy kávé mellett Dénes a Rákosmente Lada Team elé tárta a helyzetet, és rögtön jöttek a felajánlások. Végül még Arnie előtt megérkezett Szabó Peti – problémamegoldó -, egy szürke Astra szedánnal. Benne egy teli pótakkuval. Mire jó a nyilvános wifi és a közösségi tér, ugye. Gyorsan beszerelték a kölcsön akkut, aztán sietve hazamentünk. Érdekes volt, hogy mikor a közvilágítással már megfelelően ellátott területen Dénes lekapcsolta a reflektort, a töltésjelző felállt a holtpontról. Nem értettük, de a lényeg, hogy kitartott hazáig.

A végére még egy apróság: mikor az eredmények megjöttek, már közelebb parkoltunk a büféhez. Nem sokkal utána az Igor mellé egy fekete Porsche állt. Hatalmas kontraszt volt egy modern német sportlimuzin mellett a piros, ütött-kopott Lada. És ezért jó az FRT, mert itt a kategóriákon kívül mindegy, hogy új vagy régi, japán vagy német (vagy orosz), hátul kapar vagy összkerekes. A lényeg, hogy kiállunk, megyünk és igyekszünk a legjobbat kihozni a technikából. És tiszteljük a másikat.

Találkozunk a jövő hónapban!