És a legnagyobb gond nem is fért bele a címbe. De haladjunk sorjában.

Az odaúton a szokásosnak mondható problémák (gázelvételnél Ikarus-hang és alacsony tempónál erős rángatás) jelentkeztek, de szerencsére elértük a lacházi repteret.

Megmondom őszintén, amikor olvastam az esemény címében a “vevőtalálkozó” szót, összerezzentem. Olvastam már ilyenről, elég rosszat. A fent említett név voltaképpen a ralit jelenti, versenybírók, mentők és gátlások nélkül. Tehát bármikor készülhet a pilóta egy jávorszarvas-manőverre egy részeg “szurkoló” miatt. Aggályom alaptalan volt, igazán jó társaság volt körülöttünk.

A regisztráció és a kipakolás után Dénes elvitte Igort egy tesztkörre. Ahol végleg megadta magát a differenciálmű. Átégett a tömítés, ami miatt elpárolgott az olaj és blokkoltak a hátsó kerekek. A barátok azonnal indultak segíteni. Nagyjából 1 óránk volt késés nélkül kicserélni a diffit és rajthoz állni az első körben. Azonban borzasztó nehéz volt a srácoknak minden rögzítést oldani, főleg, hogy még az emelővel tágasabbá tett tér is szűkös volt két embernek. Közben zúgtak el mellettünk a különböző gépek. A megszokott amatőr raliautók (BMW E30, Ladák, Mitsubishik, Subaruk) mellett volt néhány meglepetés is. A teljesség igénye nélkül:
- Honda Integra Type-R
- Nissan GT-R (nem hittem volna, hogy nem csak pozőrködni vitték ki)
- Audi Sport Quattro hajtáslánc 80-as kasztnival
- Suzuki Swift kupás versenyautó (bitang hanggal)
- Subaru Forester.

A rövid áttételű pótdiffi felszerelése már gyorsabban ment, de eléggé el voltunk késve. Közben a karburátor is ki lett cserélve. Gyors beüzemelés után Igor készen állt az első körre. Dénes mellett ezúttal helyettes navigátor volt, méghozzá lány. Abból a pár sikánból, amit láttam, jónak tűnt a menet, de valójában sok volt a kicsúszás az elmondottak alapján. Pluszban a hűtő vízcsöve is elrepedt, ezt ragszalaggal orvosolták. Tartott is egész nap.

A második körben a rajtnál fotóztam, főleg a Ladákat (külön kérésre). Nincs már ebben romantika, kérem. Se zászló, se kézjelek, csak egy számítógép, ami indítja a pilótákat a monitoron látható idő múlva. Közben a köd, ami folyamatos volt a nap folyamán, elkezdett világosodni. Lejjebb ment a Nap. Elég paradox, hogy minél lejjebb járt az égitest, annál jobbak lettek a látási viszonyok.

A harmadik kör után rögtön elkezdtünk pakolni, fontos tennivalók vártak mindenkit otthon. Közben a végeredmény is megérkezett, ami alapján ezúttal a kategória 5. helyét csíptük meg. A pontverseny szempontjából nagyon nem jó hír, de legalább sikerült elindulni. Hazafelé a rövid diffi előnyeit (megszűntek a fura hangok és a rángatás) és hátrányait (folyamatosan magasan volt a fordulatszám) egyaránt megtapasztaltuk.