Az első autóm egy almazöld LADA 2106-os volt, amit édesapám vásárolt új korában. Mire megszereztem a jogosítványomat – akárcsak én – a LADA is tinédszer éveit taposta. Utána voltak mindenféle autóim (Szamara, Fiat Croma, Trabant, Opel Record, Fiat Uno turbo i.e., Mazda 323, Wagon R+, Xara Picasso, most meg egy C4 Picasso), de a LADA csak hiányzott.
Egy ideje már nézegettem a LADA hiretéseket és álmodoztam róla, hogy milyen jó lenne venni egyet. Pénteken egy családi ügyben az Alföldön jártam, majd munka ügyben is volt egy találkozóm Szeged környékén. Gondoltam, ha már itt vagyok ránézek a hahu-ra, hogy mit lehetne megnézni a környéken.
Felhívtam Igor gazdáját.
- Mikor és hol lehet megnézni a kocsit?
- Itt és itt. Mikor akarom?
- 15 perc múlva ott vagyok.
Igor a ház előtt, az utcán állt. 4 körül értem oda, amikor már tök sötét volt. Nagyjából körbenéztem, beleültem. 115 ezerre tartották. A forgalmija bő 3 hét múlva lejár, nincs eredetiségvizsgája. Mondtam OK, gondolkodom rajta. Amikor beültem a saját kocsimba, a tulaj utánamszólt, hogy 100-ért is odaadná. OK, nekem most mennem kell, meg különben is ez az első autó, amit láttam.
Találkoztam Janókával munkaügyben. Amikor a munkával végeztünk, megemlítettem neki a Ladát. Régi haverok vagyunk, ő is emlékezett még az első Ladámra és rögtön előjöttek a sztroik, amiket közösen átéltünk. Csak meg kellene venni ezt a Ladát. De nincs eredetiségvizsgája, így nem merem rögtön megvenni. Ha leelőlegezem és később jövők vissza érte, az 4-5 óra és kb 20ezer utiköltség nekem.
Felhívtam a tulajt, hogy 80 ezerért most rögtön elviszem a kocsit, nem kell eredetiségvizsga, majd én megoldom. Kicsit még alkudozott volna, de végül belement az általam ajánlott összegbe. Janókával együtt mentünk az autóért. A fagyos és sötét hidegben egy órán keresztül próbáltuk megtalálni az autó azonosítóit. Fülig olajos lettem, de végül sikerült. Megírtuk a szerződést, a tulaj kezébe nyomtam a pénzt.
Az autót még a nagypapa vette a Merkúrtól. Tőle a mama örökölte, majd végül az unokához került a kocsi. Végig garázsban tartották és elmondásuk szerint 108ezer kilóméter van benne.
A család könnyes szemmel vett búcsút Igortól – ők nevezték így -, amikor elhoztuk.